Magyar szerkezettár

veszi

vesz¹

ts ige

1. megfog valamit, hogy használja. botot, könyvet vesz a kezébe; ▸ kézbe kezébe vesz valamit | vmely testrészére illeszt, emel. karjába, karjára vesz valakit; ▸ nyakába vesz valakit, valamit ölébe veszi a gyereket; ▸ szájára, ajkára, nyelvére vesz valakit, valamit | magához közel von, emel. kocsiba, nyeregbe vesz valakit. | (t. n. is ) étkezéskor a tálból ételt szed ki magának. vesz a levesből.

2. ▸ magába magához vesz valamit | ▸ úrvacsorát vesz | ▸ lélegzetet vesz

3. <ruhadarabot> testére illeszt. kabátot vesz (magára).

4. ▸ magára vállára vesz

5. ▸ részt vesz valamiben részt vesz barátja örömében. | ▸ részt vesz valamin részt vesz a gyűlésen.

6. valamiképpen értelmez, felfog, tekint (, és annak alapján cselekszik). sértésnek vesz valamit; alapul vesz valamit. | ▸ magára vesz | ▸ valamibe vesz semmibe sem veszi a jótanácsot.

7. <kif-ekben:> elvesz, eltávolít, megszüntet. ▸ élét veszi valaminek ▸ eszét veszi valakinek ▸ fejét veszi valakinek | ▸ elejét veszi valaminek | a szervezetből kivesz valamit orvosi vizsgálat végett. vért vesz valakitől.

8. igényel, kér és kap valamit valamiért. kamatot, vámot vesz; elégtételt vesz.

9. szerez. honnan veszünk annyi pénzt? | merít, tanul, kölcsönöz vhonnan valamit. adatokat, érveket vesz vhonnan, valakitől; példát vesz valakitől, valamiről. | <kif-ekben.> ▸ hasznát veszi valakinek, valaminek ▸ bátorságot, szabadságot vesz magának valamire ▸ erőt vesz valakin, valamin

10. (t. n. is ) pénzért szerez, vásárol. jegyet vesz. ▸ veszik, mint a cukrot

11. <kif-ekben:> valamilyen címen tulajdonává tesz, használni kezd valamit. magántulajdonba vesz. | valaminek fogad, alkalmaz valakit. szolgálatba vesz. | ▸ magához vesz | <nőt> házastársul fogad. feleségül vesz valakit.

12. ▸ leckét, órát vesz

13. <kif-ekben:> valamire kiszemel, használni kezd. tervbe vesz; ▸ célba vesz valakit, valamit ▸ fejébe vesz valamit | vmely tevékenység körébe von, valamit művel vele. alkalmazásba, fontolóra, munkába v. vizsgálat alá vesz; ▸ sorra vesz valakiket, valamiket | <kif-ekben:> valamit csinál, cselekszik. ▸ búcsút vesz valakitől

14. ▸ valamibe, valamire vesz jegyzékbe, filmre vesz valamit.

15. cselekvés eredményeként kap, ill. létrehoz valamit. mértéket, mintát vesz.

16. kissé rég (meg)kap. kézhez vesz valamit; vettem leveledet. | <kif-ekben:> (meg)hall, (meg)tud. tudomásul vesz. | <cselekedetet, megnyilatkozást> érzelmi megnyilatkozással fogad. örömmel vesz valamit.

17. kissé vál <utat, irányt> választ, és arra kezd haladni. a mezőn át, az erdő felé veszi az útját. | ▸ irányt vesz valamire

18. sajtó <gyak. terpeszkedő kif-ekben:> a megnevezett változás megkezdődik. jó, rossz fordulatot vesz a dolog; kezdetét veszi valami (helyesebben: el- v. megkezdődik).

19. nép | ▸ vhova veszi magát | ▸ valamibe veszi magát

[?←visz ]

vesz²

tn ige rég vál vész,

i[Prs.Def.3Sg]

..........

veszi

→ veszik ⊕ i[Prs.Def.3Sg]

veszik

1. a végső romlás, pusztulás állapotába jut. vesszenek az árulók! | (hat-val) vhova, valamilyen állapotba kerülve elpusztul, meghal. éhen veszikett.

2. folyamatosan, sorozatosan elvész; eltűnik. egyre vesziknek a könyveim. | (hat-val) <pénz> megsemmisül, odalesz. kártyán veszikett minden pénze.

3. nép nagyon sokáig v. végleg ott marad vhol. anyád a szomszédban veszikett; ▸ valami a nyakán veszik valakinek | ▸ valakinek a szeme a figyelme az esze valakin, valamin veszik

4. eltűnik a szem elől, ill. úgy érintkezik valamivel, hogy nem lehet megkülönböztetni. ködbe, távolba veszik; a hegyek felhőbe vesziknek.

5. ▸ belém, beléd veszik

[?]

veszik

→ vesz

i[Prs.Def.3Sg]

____________________

magát

→ maga ⊕ á[3Sg] ⊕ -t

maga¹

I. visszaható névm. (alanyként nem haszn. )

1. <annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza.> védi magát; bízik magában; hányja-veti magát; ▸ magának él ▸ magának való | ▸ magánál van ▸ nincs magánál | biz: ▸ maga alatt van | (tbsz-ú alakban és közé, között, közül nu-val) a jelzett személyek saját közösségébe, közösségében, közösségéből. maguk közé fogadták. | <annak kif-ére, hogy a jelzett dolog vmely adottsága folytán elszenved, ill. előidéz vmely cselekvést, folyamatot.> a bor itatja magát; magába szívta a vizet. | (visszaható igéknek megfelelő szókapcsolatokban) ▸ védi, szégyelli, vhogyan viseli magát

2. (a visszaható jelentés háttérbe szorulásával, kül. ik-s igék formális tárgyaként) <túlzott mértékű cselekvés kif-ében.> agyondolgozza magát. | < el- ik-s, hangadást jelentő, mozzanatos igével.> elsikoltotta v. elkáromkodta magát. | < el- ik-s, elhibázott cselekvést jelentő igével.> elszámolta magát. | < ki- ik-s igével, annak kif-ében, hogy a cselekvés a cselekvő teljes kielégüléséig tart.> kimulatta magát.

3. <nyomatékos birt jelzőként:> saját. a maga főztjét eszi; ▸ a maga egészében, teljességében

II. szem névm (nyomatékos) <nem más, hanem> ő, ill. én, te, mi, ti, ők. maga varrja a ruháit. | ▸ vhányad magával negyedmagával tért vissza. | vmely személy, dolog fontosságát kiemelő szóként. maga az igazgató jött el. | <annak kif-ére, hogy az alany szinte megtestesítője a jelzett tulajdonságnak.> ez a kislány maga a jókedv.

III. hsz egyedül, magában. maga maradt. | csupán, önmagában. ez maga még nem hiba.

[←mag ]

maga²

szem névm

1. (2. sz-ű szem névm szerepében, 3. sz-ű, ill. a 3. sz-re vonatk. ts ragozású állítmánnyal) <az ön-nél bizalmasabb, közvetlenebb, hiv. helyzetekben azonban kevésbé udvarias, leereszkedő, olykor udvariatlan megszólításként.> megkérném magát valamire; magát nem kérdeztem.

2. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű szjeles birtokszó előtt) a magához tartozó, a maga tulajdonában levő. ez a maga háza?

[←maga¹ ]

á[3Sg]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

észre

→ ész ⊕ -ra/-re

ész

1. értelmi képesség. józan ész. ▸ több esze van, mint az egész káptalannak úgy fog vág az esze, mint a borotva ▸ annyi esze sincs, mint egy tyúknak

2. <kif-ekben:> tudat, figyelem, emlékezet. eszébe jut valami; kimegy valami az eszéből; máson jár az esze.

3. <kif-ekben:> egészséges, helyes gondolkodás. elment az esze; nincs eszén(él); ▸ legyen eszed eszeden légy! ▸ ész nélkül ▸ megáll az ember esze!

4. vmely közösség legokosabb embere. a falu esze. ▸ esze ágában sincs ▸ az eszed tokja az eszed tokját

[ tör ]

-ra/-re

hat-rag

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

____________________

azon¹

I. mut névm (ragozhatatlan, jelzőként) rég v. hiv | az a ..., azok a ... stb. azon kéréssel fordult hozzá, hogy ... | ugyanaz a ... elfogták, de még azon éjszaka megszökött.

II. ksz rég a szóban forgó állapoton nem változtatva. azon forrón. | ▸ azon nyomban

[←az ]

azon²

[↔azon¹ ]

____________________

hogy¹

hsz

I. kérdő hogyan? hogy vagy?; ▸ hogy volt! | ▸ hogy a csudába a fenébe ne ?! | <felkiáltásban:> mily nagyon ...! hogy sajnálom!; ▸ de még hogy!

II. von

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

III. htl

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.

[ fgr ]

hogy²

ksz

1. <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.> az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... | <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> azt mondta, hogy ... | <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> annyira félt, hogy szólni sem mert. | nép biz <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.> annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!

2. <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? | <célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de. a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön ( helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).

3. <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! | <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> hogy honnan tudom? | <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.> hogy úgy mondjam.

4. <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...; ▸ éppen hogy csak ▸ nemcsak hogy , hanem de még nemcsak hogy szép, hanem jó is.

[←hogy¹ ]

..........

ahogy

von hsz

1. amilyen módon v. állapotban. nem maradhat úgy, ahogy van; ▸ lesz, ahogy lesz ahogy lesz, úgy lesz ▸ ahogy jön ▸ ahogy vesszük

2. amilyen (nagy) mértékben. kiabált, ahogy csak bírt. | biz <önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.! ahogy az kiabált! | gúny <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.> ahogy te tévedsz!

3. amilyen értékben, amilyen összegért. úgy adom, ahogy vettem.

4. mihelyt, amint. ahogy lefeküdt, elaludt. | amikor, amíg. ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.

5. <érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy. láttuk, ahogy kidőlt a fa.

6. <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.> ▸ ahogy hallom, ahogy állítják

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4